A miniszterelnök hétfői beszédében már szankciós inflációról beszélt – úgy, hogy minden szankciót megszavazott, amely napirendre került.
Mindenkire, de főleg Brüsszelre lőtt parlamenti nyitóbeszédében Orbán Viktor, Oroszországot viszont nem bántotta, sőt. Erről a politikai nyitányról, a szankcióellenes új nemzeti konzultációról, a kormánypárti “bátrak” és az ellenzék szerepéről, a DK árnyékkormányáról és az olasz választások magyarországi hatásairól is beszélgettünk a közéleti podcastunk friss adásában.
Ha csak szóban is, de durván egymásnak esett Orbán Viktor és az ellenzék a parlament őszi ülésszakának nyitónapján. A témák is erősek voltak: megélhetési válság, háború, EU-s szankciók, kormányzati intézkedések és ellenzéki javaslatok. Összeszedtük a legerősebb idézeteket.
A nagy kérdés: ki adna Magyarországnak 11 400 milliárd forintot?
Egy euró 409, egy dollár 425 forintba is került.
A miniszterelnök azt ígérte, decemberben véglegesítik a 2023-as költségvetést, azt azonban elfelejtette hozzátenni, hogy azt már nyáron elfogadta a T. Ház.
A Szabad Európa értesülése szerint a miniszterelnök október 10-én utazik Berlinbe, hogy a német kancellárral találkozzon.
Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, ahol beszélt "elhibázott szankciókról", a háború lehetséges lezárásáról és az Oroszországhoz való magyar viszonyról is. Reagálásukban az ellenzéki politikusok nem kímélték a kormányfőt – Gyurcsány Ferenctől a "rongy ember" minősítés hangzott el –, ahogy viszonválaszában Orbán is odaszúrt az ellenzékieknek. A mai ülésen Hadházy Ákos továbbra sem tehet esküt, viszont megkezdik az EU-pénzekért benyújtott kormányzati törvényjavaslatok vitáját.
A vasárnapi választáson az olasz szélsőjobbos szövetség a voksok legalább 44 százalékát gyűjtötte be.
Van szakértő, aki úgy látja, hogy Olaszországból nem lesz új Magyarország vagy Lengyelország, nem lesz szó új Visegrádi Csoportról. Leselkednek veszélyek az olasz jogállamiságra, de az uniós pénzeket az olasz szélsőjobb sem szívesen kockáztatja.
Az ellenzék a választások után azt a tanulságot szűrte le, hogy hiba volt „putyinozni”, miközben a kormány egész politikáját a háborúra építi, az általa is megszavazott büntetőintézkedések ellen harcol. Nincs ma fontosabb ügy, mint az orosz téma, a kormány még nemzeti konzultációt is indít az energiaszankciókról. Mindeközben éppen a legfontosabb kérdésekre nincsenek válaszaink.
Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól – pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval “sallereket” is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.
Aznap, amikor Putyin mozgósítást rendelt el, azzal az emberrel ültünk le beszélgetni, akinél kevesen értik jobban, hogyan működik egy hibrid rezsim. Videós podcastunk legfrissebb adásából kiderül, milyen is Orbán Viktor diktatúrája, milyen hatással lehet rá a válság, és kollaboráns-e az, aki betagozódik a NER-be.
A magyar miniszterelnök a CPAC nevű konzervatív politikai rendezvényen tartott előadásáért kapott gratulációt a volt amerikai elnöktől.
Magyarországon is látszanak a nyomai annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium vizsgálati anyaga szerint egy társával együtt 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.
Míg Orbán Viktor famulusai harcban állnak, jogszabályígéreteket igyekeznek euróra beváltani, fogadkoznak és óvatos bizakodással tekintenek a jövőbe, Orbán érthetetlen parancsokat ad ki népének: Demográfia! Migráció! Gender! Háború! Pedig csak annyit kellene mondania: Oszolj! Vélemény.
A képek mellé szöveget is írtak. Ebben az áll: a magyar miniszterelnök „szereti a halott ukránokat“.
Más tagállamok is vétettek már az uniós normák ellen, de velük szemben feltűnően visszafogott volt Brüsszel fellépése. Erős a gyanú, hogy politikai megfontolásból.
Üzenet és fenyegetés is egyben, hogy az amerikai külügyminisztérium világgá kürtölte: Moszkva 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.
